Amikor lelki szemeink előtt megjelenik egy szép pázsit képe, kevesen gondolják, hogy milyen sok munka és odafigyelés áll mögötte. Nem véletlenül az egyik legdrágább kerti elem. Ha több év után is ezt a képet szeretné látni, akkor már a telepítés előtt ki kell alakítani az ehhez szükséges feltételeket. A megfelelő szerkezetű és rétegvastagságú termőréteget, a vízelvezetéshez szükséges talajfelszínt, a hirtelen nagy mennyiségben lezúduló esővíz elvezetésére alkalmas szikkasztót, az egyenletes vízelosztást biztosító öntözőrendszert, szegélyeket, tipegőket. Agyagos, tömörödött talajon a homokkal, sóderrel való talajjavítás is indokolt lehet. Csak ezután kezdődhet a gyepesítés folyamata. A pázsit számára ideális talaj egyenletesen mély rétegű, jó vízelvezető képességű, tápanyagokban gazdag. Sekély, rossz kultúrállapotú talajon csak sínylődik. Átmeneti sikereket ugyan el lehet érni, de hosszú távon nem lesz szemet gyönyörködtető. 10 cm-nél vékonyabb termőrétegnél, intenzív kezelés mellett sem várhatunk szép, egészséges, homogén pázsitfelületet. A legyengült, rossz kondícióban lévő pázsit a gombabetegségekre fogékonyabb, gyomosodásra hajlamos és ezen a rengeteg költséges beavatkozás sem tud tartósan jó eredményt elérni.
A kertépítés egyik leglátványosabb része. Első ránézésre lényegesen drágábbnak tűnik, mint a magvetés, de ha számításba vesszük a többletmunkákat és költségeket, akkor a különbség jelentős része elolvad. Sokkal kisebb a telepítés kockázata. Vetett fűnél, a területen lévő gyomok hamarabb kikelnek és erélyesebben fejlődnek, mint a pázsitot alkotó fűfélék. Az ellenük való védekezés, folyamatos odafigyelést kíván. A kézi gyomlálás nehézkes, nagyobb területen gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Szelektív gyomírtószerek alkalmazása ebben az időszakban még nem lehetséges. Egyetlen eszköz a kezünkben, a fűnyírás időpontjának helyes megválasztása. Kötöttebb talajokon a cserepesedés is gondot okozhat, a csírázó növények gyökerének elszakításával. A legtöbb esetben másodvetésre is szükség van. Ezzel szemben a gyepszőnyeg az első perctől kezdve megakadályozza a legtöbb gyomnövény kifejlődését. A vakondháló leterítése is lényegesen egyszerűbb. Rendszeres ápolással, egyöntetű, szép pázsitot alakíthatunk ki, amit néhány nap elteltével fokozatosan használatba is vehetünk.
A gyepszőnyeg előnevelt, többféle fűmagból vetett, gyommentes pázsit, amelyet több mint egy éven át folyamatosan ápolnak, trágyáznak, öntöznek, nyírnak, permeteznek, mielőtt az ön kertjében a végső helyére kerül. Ezt a munkát és szakértelmet kell megfizetni, amikor a gyepszőnyeget választjuk. Az egyre nagyobb mennyiségben való felhasználásnak és az erősödő piaci versenynek köszönhetően az árak mérséklődtek, és ma már nem számít luxusnak. A kertek jelentős részében ezt alkalmazzuk. A tekercsek mérete: 250x40 cm, nagyjából 20-25 kg. Egy tekercs 1 nm méretű, így könnyedén kiszámolható a szükséges mennyiség. Kizárólag első osztályú gyepszőnyeggel dolgozunk. A gyors és biztonságos megeredés érdekében starter műtrágyázással és biológiai gombaölőszeres kezeléssel telepítjük.
Azonnali látványos eredmény
Gyors legyökeresedés
Szinte azonnal eltűri az enyhe igénybevételt
Betegségekkel szemben ellenálló
Nem gyomosodik
Kevesebb öntözést igényel
Szinte bármikor telepíthető
Gazdaságos
Az előállítására fordított teljes költség telepítéskor esedékes
A tömegéből adódó magas szállítási költség
Lerakása szakértelmet és kemény fizikai munkát kíván
A gyepszőnyegezés előtti talajelőkészítésnél mindig az adott terület szabja meg, hogy milyen sorrendben, elsősorban mire figyelve végezzük el. Ha a területen nagy mennyiségben találunk tarackos gyomnövényeket, érdemes a munkát egy alapos gyomírtással kezdeni. Utólag ezeket a gyomokat már nagyon nehéz eltávolítani. Sajnos ilyen esetben a gyomírtószer hatásmechanizmusa miatt csak több hetes késéssel lehet elkezdeni a munkát.Ezután el kell távolítani a területen lévő növényi maradványokat, gyomnövényeket, felesleges bokrokat, fákat, régi fatuskókat, mivel a területen maradó nagy tömegű szervesanyag idővel lebomlik és a helyén kisebb-nagyobb mélyedések alakulhatnak ki. A talaj előkészítés során jelentős mennyiségű gyommagot is eltávolítunk, ami a későbbi fenntartás során a többletmunka elkerülhető.Talajszerkezettől és felszíntől függően, fellazítjuk a talajt, melynek során bedolgozzuk a növényi maradványokat, műtrágyát, és – szükség esetén – talajjavító anyagokat, talajfertőtlenítő szert.
Kialakítjuk a kert felszínének végleges formáját. Ahol szükséges, termőföld behordással pótoljuk a hiányzó mennyiséget, hogy legalább 10-15cm réteg jöjjön létre. Kezd kialakulni a rend.
Kialakítjuk a végleges felszínt, megfelelő irányú és mértékű lejtéssel. Ennek eszköze a gereblye, a tömörítő henger, a szintező léc és sok-sok türelem.
A cél egy olyan tömör, sík felület kialakítása, amilyennek a pázsitot szeretnénk majd látni. Ilyenkor szoktuk kijuttatni a gyepszőnyeg legyökeresedését segítő, magas foszfor tartalmú starter műtrágyát.
A szakmán belül is az egyik legvitatottabb kérdés a vakondháló. Kell vagy nem kell? Ha kell, milyen mélyre? Az biztos, hogy kevés olyan dolog van, ami jobban fel tudná bőszíteni az újdonsült kert tulajdonost, mint amikor észreveszi az első vakondtúrást a frissen telepített, üde, zöld pázsit közepén. A legtöbb kertész a vakondhálót alapesetben közvetlenül a gyepszőnyeg alá teszi. A csíkok között átfedéssel, a széleken letűzve. Így tesszük ezt mi is.
Első lépés a gyepszőnyeg irányának meghatározása, hogy minél egyszerűbben és minél kevesebb lehulló maradékkal lehessen lefektetni. A megrendelés mennyisége a teljes terület plusz annak 5%-a. Lehetnek benne sérült, rossz minőségű tekercsek, valamit lehulló darabok, amiket már nem lehet felhasználni. Fontos, hogy az illesztések hézagmentesek legyenek, mert elmehet egy olyan irányba, amit utólag csak felülvetéssel lehet korrigálni. A hézag melletti gyepszőnyeg rész könnyen kiszárad. Ha kiszárad, zsugorodik és még tovább nő a hézag és csak még tovább szárad, ami egy idő után visszafordíthatatlanná válhat. A gyepszőnyegezés szakértelmet, gyakorlatot igényel és komoly fikiai munkát jelent. Bízza inkább szakemberre, ne a véletlenre!
A lefektetett gyepszőnyegen többször és több irányól áthúzzuk a tömörítőhengert. Ennek célja, a tekercsek közötti esetleges hézagok megszűntetése és a gyökérzóna talajhoz szorítása. Ennek elmaradása esetén a talaj és a gyepszőnyeg között levegőréteg alakulhat ki, ahol a gyökerek nem tudnak akadálytalanul megeredni. Nyári hőségben ezek a foltok gyorsan kiszáradnak.
A reggel, vagy előző napon felszedett, a gyökerének jelentős részétől megfosztott pázsit a nap végére alig várja, hogy vízhez jusson. Ilyenkor kell pótolni a talajmunkák során szükségszerűen kiszáradt talaj nedvességtartalmát is, mert a kijuttatott öntözővizet gyorsan magába szívja. Az első kiadós öntözés után arra kell figyelni, hogy a gyepszőnyeg folyamatosan nedves legyen. Nyáron, csak napi többszöri öntözéssel lehet ezt biztosítani. Automata öntözőrendszerrel ez viszonylag egyszerű. A reggeli öntözés hasznosul a legjobban, napközben csak az elpárolgott vízmennyiséget pótoljuk és visszahűtjük a felmelegedő felületet. Az esti öntözést napnyugta előtt néhány órával időzítsük, hogy pótoljuk a vízmennyiséget, de éjszakára legyen elég ideje kiszáradnia a felületnek, amely csökkenti a pázsit gombabetegségeinek kialakulásának kockázatát.
Kialakítjuk a végleges felszínt, megfelelő irányú és mértékű lejtéssel. Ennek eszköze a gereblye, a tömörítő henger, a szintező léc és sok-sok türelem.A cél egy olyan tömör, sík felület kialakítása, amilyennek a pázsitot szeretnénk majd látni. Ilyenkor szoktuk kijuttatni a gyepszőnyeg legyökeresedését segítő, magas foszfor tartalmú starter műtrágyát.
