Ideális esetben a gyepszőnyegezés a legegyszerűbb megoldás, de akadnak olyan helyzetek, amikor mégis magvetést kell alkalmaznunk. Ennek a két leggyakoribb oka a takarékoskodás és a környezeti feltételek. Gyakran előfordul, hogy az ügyfelek alul becsülik a pázsit telepítés költségeit és sok mindenre nem gondolnak. Az első reakció, hogy „akkor majd meglocsoljuk kézzel!”. Ilyenkor szoktam javasolni, hogy inkább a gyepszőnyegen takarékoskodjunk, ami természetesen csak félig igaz. Inkább csak arról van szó, hogy a gyepszőnyeg előállítás költségeinek egy részét későbbre halasztjuk, a másik részét pedig átvállaljuk. A frissen vetett fű folyamatos ápolást igényel. Lényegesen több munkával, nagyobb kockázattal, és hosszabb idő alatt érjük el ugyanazt az eredményt. Ha valaki nem szeretne ezzel bíbelődni, annak mindenképpen a gyepszőnyegezést javaslom. A fűmag vetés másik alkalmazási területe, amikor a környezeti tényezők miatt kell ezt a módszert választani. A nagy gyártók, szinte kizárólag a nagyobb mennyiségben eladható, pázsit és sport keverékből állítanak elő gyepszőnyeget. Speciális fűmagkeveréket igénylő területeken, a magvetés az egyedüli megoldás. Leggyakrabban az árnyéktűrő és a szárazságtűrő fűmagkeverékek esetén jön szóba. A vetés eredményességét sok tényező mellett a fűmag minősége is nagyban befolyásolja. Az olcsóbb fűmagoknál mindig van valami rejtett ok, ami indokolja az alacsonyabb árat. A fűfélék csírázóképessége és csírázási erélye gyorsan romlik. Gyakran ez az oka, ha valami „akciós”. Az elhúzódó, vontatott kelés, nagyobb kockázatot jelent a talajból fertőző gombabetegségek károsítása szempontjából. Általánosságban elmondható, hogy a jó minőségű fűmagkeverék friss, csávázott, gyommagoktól mentes, jól és erőteljesen csírázó, komplexebb összetételű.
A siker másik fontos kulcsa, a vetés idejének szerencsés megválasztása. Magyarországon két vetési időszakot különböztetünk meg, a tavaszit és az őszit. Nyáron a perzselő forróság, télen pedig az alacsony hőmérséklet okoz gondot. Kánikulában az automata öntözőrendszer ellenére is kipusztul a csírázó mag egy része. Télen pedig az alacsony hőmérséklet miatt az elhúzódó csírázás és a kellőképpen meg nem erősödött növények kifagyása. Tavasszal április elejétől május közepéig, ősszel pedig augusztus végétől szeptember közepéig érdemes elvetni a fűmagot, hogy a kritikus időszakokba már megerősödve érkezzen. Mindkét időszaknak megvannak az előnyei és hátrányai, viszont az ettől való eltérésnek csak hátrányai vannak.
A lazítás, szintezés és hengerezés során kialakítjuk a végleges talajfelszínt és fűmag csírázásához ideális magágyalapot. Ezzel a művelettel dolgozzuk be a műtrágyát, indokolt esetben a talajfertőtlenítőt. A fűmag szórására többféle eszköz közül mindig az adott helyzetben leginkább megfelelőt használjuk. Az egyenletes kijuttatás érdekében több menetben, egymást keresztező irányban juttatjuk ki a területre szükséges mennyiséget. Zárásként hengerrel tömörítjük, hogy a fűmag minél nagyobb felülettel szorosan érintkezzen a talajjal. Ennek hiányában, a csíra könnyen kiszáradhat, ami hiányos kelést eredményezhet.
A vetést követően a legfontosabb feladat a keléshez szükséges ideális körülmények fenntartása. Ebben a fázisban a legfontosabb a csírázó mag nedvesen tartása, ami többszöri, kis adagú, kis intenzitású, esőztető öntözéssel érhető el. Így a magok sem mosódnak ki a talajból, és gyűlnek össze a mélyebben fekvő területeken
A vetést követően a legfontosabb feladat a keléshez szükséges ideális körülmények fenntartása. Ebben a fázisban a legfontosabb a csírázó mag nedvesen tartása, ami többszöri, kis adagú, kis intenzitású, esőztető öntözéssel érhető el. Így a magok sem mosódnak ki a talajból, és gyűlnek össze a mélyebben fekvő területeken.
A vetéssel egymenetben kijuttatott, magas foszfor tartalmú starter műtrágya, ideális tápanyagösszetételt biztosít ehhez.
A fűszálak megerősödésével, egyre sűrűbben kell nyírni, azonban egyszere soha ne vágjunk le többet, mint a növénymagasság egyharmada. Az ilyenkor keletkező nyesedéket mindig el kell távolítani a fűről, hogy szabadon tudjon levegőzni. A legjobb, ha gyűjtős fűnyírót használunk, így nem fordulhat elő, hogy a gereblyével kitépjük a friss szálakat.
A friss vetés 5-6 hónapos koráig nem kezelhető gyomirtóval, mivel az a füvet is tönkre teszi. Ebben az időszakban csak kézi gyomlálással lehet megtisztítani a gyepet. Az őszi vetés legnagyobb előnye, hogy télen ezt nem kell megtenni, mert a fagy elintézi helyettünk. Ha szükséges, tavasszal már elég erős lesz a fű a gyomirtózáshoz is.
A fűszálak megerősödésével, egyre sűrűbben kell nyírni, azonban egyszere soha ne vágjunk le többet, mint a növénymagasság egyharmada. Az ilyenkor keletkező nyesedéket mindig el kell távolítani a fűről, hogy szabadon tudjon levegőzni. A legjobb, ha gyűjtős fűnyírót használunk, így nem fordulhat elő, hogy a gereblyével kitépjük a friss szálakat. A friss vetés 5-6 hónapos koráig nem kezelhető gyomirtóval, mivel az a füvet is tönkre teszi. Ebben az időszakban csak kézi gyomlálással lehet megtisztítani a gyepet. Az őszi vetés legnagyobb előnye, hogy télen ezt nem kell megtenni, mert a fagy elintézi helyettünk. Ha szükséges, tavasszal már elég erős lesz a fű a gyomirtózáshoz is.
A növekedés mértékétől függően, 5-10 naponként szükséges elvégezni. Fontos, hogy éles, jól karbantartott fűnyírót használjunk. A gyűjtőkosár használatával elkerülhetjük az úgynevezett gyepfilc kialakulását. Kaszáláskor mindig a fű hosszának maximum 1/3-át távolítsuk el egyszerre. Nem szabad túl mélyen kaszálni, mert a fű növekedési, elágazási pontjait sértjük és hosszú időre kopasz foltok csúfíthatják el gyepet. A túl magasra hagyott fű kiritkul és a párás mikroklíma hatására fogékonyabb lesz a gombás fertőzésre.
A kezelés során eltávolítjuk az elhalt részeket szellőssé téve a gyepet, mely jobban növekszik majd. A kezelést célszerű tápanyag utánpótlással összekötni a gyorsabb regenerálódás érdekében. Gyepszellőztetés egy évben egyszer, intenzíven fenntartott felületek esetén kétszer javasolt.
A gyepfelület gyomosodása kézi gyomlálással, illetve a kétszikűek ellen alkalmas gyomirtó szer használatával oldható meg. Mohásodás ellen megoldás lehet a gyepszellőztetés, vagy speciális mohairtó gyeptrágya kiszórása.
Az öntözés alapfeltétele a zöld gyepnek. Az automata öntözőrendszerek segítségével könnyen szabályozhatjuk a kijuttatott víz mennyiségét és időpontját. Ritkább, de nagyobb adagokkal érhetjük el, hogy a fű gyökérzete mélyen átszője a talajt, és vastagabb termőrétegből jusson hozzá a vízhez és tápanyagokhoz, így ellenállóbbá válik a környezeti hatásokkal szemben. A fűszálak közötti mikroklíma rövidebb ideig lesz párás, így csökken a gombabetegségek kockázata.
Az idősebb, kikopott, megritkult, vagy elgyomosodott gyepeknél szükséges. Ilyenkor gyomirtás, gyepszellőztetés, planírozás, felülvetés, tápanyagpótlás, homok, komposzt vagy föld terítése, tömörítés, öntözés történik.
A lehullott levelek alatt, ha vastagabb rétegben, huzamosabb ideig borítják a gyepet, a fű kipusztulhat. Érdemes több menetben a frissen hullott lombot összeszedni és komposztálni. Ilyen módon elkerülhető a gyep befülledése, a talajlakó gombák felszaporodása.
