A legtöbb ember számára a permetezés egyszerű dolognak tűnhet, hiszen annyit látnak belőle, hogy valaki odamegy egy géppel, tesz bele vizet meg valamilyen vegyszert, és körbe spricceli a kertet. A szomorú tapasztalatom az, hogy a legtöbb „szakember” is így van ezzel. Munkám során rengeteg olyan esettel találkoztam, ami arról árulkodik, hogy a legelemibb szabályokkal sincsenek tisztában. A permetezés alapfeltétele a szakértelem és a megfelelő minőségű permetező gépek, mivel egyetlen permetezővel nem lehet minden növénykultúrában szakszerű és egyben hatékony munkát végezni. Működési elvét tekintve többféle permetező gép létezik. A gyakorlatban a légporlasztásos, valamit az alacsony és a magas nyomású hidraulikus cseppképzésű permetező gépek a legelterjedtebbek. Mindegyiknek megvan a maga előnye és felhasználási területe. Figyelembe kell venni a kijuttatandó vízmennyiséget, a növényvédőszer típusát, működési mechanizmusát, a növénykultúra magasságát, a lombozat sűrűségét, időjárási körülményeket és még nagyon sok mindent. Ezek alapján lehet kiválasztani az adott munkára leginkább alkalmas eszközt. A megfelelő időpont kiválasztása, a kártevő azonosítása és a permetszer kiválasztása már jóval nehezebb kérdés. Rengeteg tapasztalatra és információra van szükség ezek eldöntéséhez és még a legnagyobb igyekezet ellenére is van, hogy nem a vártnak megfelelően sikerül. Vannak általánosságok, de minél mélyebben ássuk magunkat bele az adott témába, annál több lesz a kérdésünk. Az integrált növényvédelmi eljárások folyamatos odafigyelést és tervezést igényelnek, a napi szintű ellenőrzéstől a több éven át tartó megfigyelésig és tervezésig. Egy olyan változatos összetételű kultúrában, mint egy kert, szinte lehetetlen egységes növényvédelmi tervet készíteni, így leginkább megelőző vagy tűzoltó jelleggel lehet védekezni.
Jómagam inkább növényvédőszer ellenes vagyok. A saját keretemben lehetőség szerint minél kevesebbet használok. Nagyobb jelentőséget tulajdonítok az agrotechnikai és biológiai védekezésnek. Általánosságban elmondható, hogy az ideális körülmények között élő növények, ellenállóbbak a szélsőséges időjárási körülmények és a károsítók hatásaival szemben. Viszont vannak olyan esetek, amikor muszáj. Ezek általában már krónikus esetek. Penészes foltok a pázsiton, száradó tuják, moníliás ágú csonthéjasok. Levéltetű, pajzstetű ürülékétől ragacsos égig érő fák. Kiirthatatlannak tűnő tarackos gyomnövények.
Az őszi és koratavaszi lemosó permetezés lényege, hogy az év során felszaporodott károsítók áttelelő alakjainak a számát a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük. Így a következő évben kisebb mértékű károsításra lehet számítani. Az áttelelő gombaspórák, rovartojások, lárvák, imágók a kéreg repedésekben, a lehulló levelekbe, a fatörzsön, az ágakon, a korán virágzó növények új rügypikkelyeiben telelnek át. A réz és kén alapú hatóanyagok a gombaspórákat, az olaj pedig a rovarok áttelelő alakjait gyéríti. A kén az áttelelő rovartojásokat is hatékonyan pusztítja. A vegyszeres védekezésen felül, nagy jelentősége van az agrotechnikai növényvédelmi eljárásoknak. Ilyen például a lehullott levelek és a fertőzött növényi maradványok összegyűjtése és megsemmisítése, valamint az időjárástól védettebb, áttelelésre alkalmas zugok megtisztítása. Az örökzöldek a sűrű lombozatuk miatt, kiváló védelmet nyújtanak a rovarok áttelelő alakjainak, ezért célszerű kiemelt figyelmet fordítani rá a védekezésnél. A szolgáltatásaink jellegéből adódóan nem tudunk folyamatosan jelen lenni egy kertben, így lehetőségeink korlátozottak. Leginkább azokban az esetekben tudunk segíteni, ahol a kezelés eredményessége nem a pontos időzítés függvénye.
